Nagyon örülök, hogy egyre többen veszitek észre a virágmagjainkat. Ezért úgy gondoltam, hogy írok egy szösszenetet arról, hogy mire érdemes odafigyelni, amikor magról kezdünk el virágokat nevelni.
Azt szeretném leszögezni, hogy mi nem vagyunk képzett kertészek, csupán a kertek és növények nagy rajongói. Ez viszont azt jelenti, hogy bújjuk a blogokat és könyveket, viszont sok mindent még mi sem tudunk. Azonban folyamatosan kísérletezünk, tanulunk és gyűjtjük a tapasztalatot.
Tudjuk, hogy nem olyan egyszerű ez az egész magról nevelős dolog, de higgyétek el, hogy csak egyszer kell ráérezni és utána nincs megállás. Mi is elpazaroltunk már annyi magot, hogy arról jobb nem is beszélni. Nyilván egyszerűbb (de drágább!) megvenni a palántákat a kertészetből, azonban nekünk az a tapasztalatunk, hogy ha igazán különlegeset szeretnénk, azt nem olyan könnyű beszerezni. Na meg arról se felejtkezzünk el, hogy .
Főleg arról írok, hogy hogyan kezdjük el a magok hajtatását palántanevelő edényekben, tehát nem kint a szabad földben. Azonban a helybevetésre is hasonlóak vonatkoznak, hiszen a magok elindulásához ott is kell a folyamatosan nedves és meleg föld. Ezért ősszel még jóval a fagyok előtt vagy tavasszal a fagyok után érdemes a szabadföldi vetéssel próbálkozni. Mi a legtöbb magot azonban tálcában kezdünk, mert így jobban tudjuk 'kontrollálni' a körülményeket :)
Amikre szükséged lesz:
Bármilyen tartóka
Ez lehet egy pici műanyag cserép, ételes vagy tejfölös doboz, vagy szaporító tálca, amit bármelyik barkács üzletben be tudod szerezni. Először azért nézz körül otthon, hogy mit találsz, ne halmozzuk a műanyagot feleslegesen. Két dologra figyelj oda: 1. Legyen átlátszó fedeled, mert a magokat fedél alatt, nyirkos közegben kell megpattintani. 2. Legyenek lyukak az alján, ahonnan majd fel tudják a vizet szívni. Ha nem lyukas, akkor egy párat szúrni rá.
Komposzt
A magok hajtatásához nem kell tápdús virágföldet venni, mert van annyi erejük és tápanyaguk, hogy nincs szükségük már többre a csírázáshoz. Ajánlott maghajtásra alkalmas ültetőközeget beszerezni, mert az finomabb szemcséjű. Kérlek, ha tehetitek, ne olyat vegyetek, amiben van tőzeg, mert az nagyon nem környezetbarát megoldás. Érdemes a földet még tovább lazítani perlittel vagy nagyon finom homokkal a jobb vízáteresztés érdekében.
A folyamat
1. Nedvesítsd be jól a földet még ültetés előtt. Ne tocsogjon a vízben, de érezhetően legyen nedves. A magoknak sokkal jobb, ha már alapból nedves földbe kerülnek. Ez főleg a kisebb szemű magoknál fontos, hiszen nem akarjuk őket kimosni a vízzel.
2. Töltsd meg az edényed földdel (nem kell nagyon vastagon). Ne nyomd le túlságosan a földet, mert akkor a magok nem tudják könnyen áttörni, amikor gyökeret eresztenek. Viszont túl laza se legyen, tele levegővel, mert akkor meg a gyökerek nem fognak tudni jól megkapaszkodni. Tehát valahol a kettő között. Én meg szoktam ütögetni az edényt a földön, hogy a levegő kiszökjön. Az ujjaiddal is lenyomhatod a földet, csak ne túl keményre.
3. Jöhetnek a magok, na de milyen mélyre?
Az általános szabály, hogy 2x olyan mélyre, mint amilyen nagy a mag. Tehát a nagyobb magok kerülhetnek mélyebbre (1-2 cm). A nagyon piciket, amiket szinte alig látsz, pedig csak a földfelszínen szórd el és épphogy hintsd be homokkal vagy finom virágfölddel (pl. pipacsfélék, szarkaláb, oroszlánszáj). A lényeg, hogy a mag jól érintkezzen a földdel.
4. Ne felejtsd el felcímkézni, hogy tudd mit és mikor vetettél. Nagyon fontos lépés, hidd el.
5. Mivel már eleve nedves földbe vetettél, így nem kell újra öntözni. Ha azonban túl száraznak érzed a földet, akkor alulról öntözd meg. Ha nincs kilyukasztva az edényed alja, akkor nagyon óvatosan vagy a kezedből csepegtesd vagy vásárolj egy olyan kis locsolót, aminek finom a vízsugara. Mint például a mi ‘Haws’ locsolóink :) Imádjuk, főleg a kis zsenge palántákhoz.
6. Fedd le egy átlátszó fedővel. Helyezd melegítő tálcára vagy radiátor közelébe az ablakpárkányra, hiszen a magoknak kell a meleg, pára és nedvesség, hogy kihajtsanak. Milyen meleg legyen? Olyan 17-22 fok. Amint kint már ilyen a hőmérséklet, nem kell melegítőtálcázni vagy fűteni nekik. Ezért ajánlott a szabadföldi vetéssel is várni addig, amíg el nem múlik kint az éjszakai fagyveszély.
7. Hagyd így ‘dolgozni’ a magokat, amíg azt nem látod, hogy kibújtak. Minden magnak eltér a csírázási időszaka, sőt némelyiket sötétben kell hajtatni, ezért érdemes utánaolvasni, hogy mik az egyéni igényeik. A MATI-n minden maghoz leírtunk egy kis útbaigazítást. Naponta figyeld, hogy milyen nedves a föld, ha esetleg kiszárad, pótold a vizet.
8. Naponta szellőztesd meg, azaz vedd le a fedőt, nehogy begombásodjanak.
9. Amint a magok többsége már kibújt és látod az első pici levélpárt, vedd le a fedőt és a melegről is távolítsd el. Ne felejtsd el, hogy innentől kezdve a fény (és nem túlöntözés) az egyik legfontosabb tényező a további fejlődéshez. Ezért érdemes beszerezni egy LED-es növesztő lámpát a téli hónapokra, hogy a hajtások szépen egyesenes (és gyorsan) nőjenek. Az ablakpárkányban is tarthatod, de forgasd a drágákat, hogy egyenesen nőjenek, ne dőljenek a fény felé.
Amint pedig már nagyok és erősebbek a palánták, mehetnek nagyobb cserépbe vagy ki is ültetheted őket végleges helyükre, ha már kint melegebb van és éjszaka sem fagy. A palántákat érdemes hozzászokatni a kinti hőmérséklethez és viszonyokhoz mielőtt véglegesen kikerülnek (angolul így nézhetsz utána: ‘hardening off’). Először csak 1-2 órára egy nap, aztán egyre többre és többre. Éjszakára viszont csak akkor hagyd már kint őket, ha nem fagy és van széltől és esőtől védett helyed (például cold frame, fólia vagy üvegház).
A mostani kis listát a Floret Flower alapítója Erin ihlette, akinek az ingyenes (gyors) ‘Cut Flower Garden Mini Course’ videóit nagyon ajánlom kezdésként.